Rȗҽ

Koszos vizet képzeltem el, magasra nőtt füvet a parton és elhalt virágokat. De most, ahogy ámulattal bámultam a patakot, az távol állt attól, amit elképzeltem.

Nem volt koszos a víz, hanem kristálytiszta, mint a makulátlan üveg. Vadvirágok kandikáltak ki a rövid fű közül, szirmaik táncoltak a lágy szellőben. Különböző árnyalatokban pompáztak, mindegyik szép és egyedi a maga módján.

Egy pillana