Ashley szemszögéből

Idegesen rágtam a körmeimet és a lábamat rázva ezért a pillanatért imádkoztam. Hogy láthassam ébren, hogy mellette lehessek, tudva, hogy jól van.

De most, ahogy a bejárati ajtót bámultam, amelynek egyetlen kézmozdulattal kinyithatom és megláthatom őt, még idegesebb lettem, mint a várakozás alatt. Fogalmam sincs, mire számítsak. Másképp fog viselkedni, mint legutóbb a kórházban?