Arabella Rivera

Ahogy lassan lebaktattam a lépcsőn, a keserű, gazdag kávé illata földbe gyökereztette a lábamat. Kifújtam a levegőt, a karomon égnek álltak a pihék, tudva, kinek az arca fogad majd ilyen korán.

A szokásosnál korábban ébredtem ma, mivel napok óta tegnap éjjel aludtam a legjobban. Most már úgy gondoltam, ez egyszerre áldás és átok. Áldás, mert volt elég időm elkészülni az iskolára,