<b>Arabella Rivera</b>

Be kell vallanom, ért már sokk korábban is, és valóban, bármi is dermesztett meg, mindig szótlanul hagyott. De amit Christian az imént kiejtett a száján, olyan keményre betonalta a nyelvemet, hogy a vészcsengő szirénaként visított a fejemben.

Tudtam, hogy valószínűleg teljesen nevetségesen festek, ahogy tágra nyílt szemekkel, földbe gyökerezett lábbal bámulom őt, mintha vala