~ Kade szemszöge ~

Fel-alá járkáltam a szoba előtt, annyiszor túrtam a hajamba, hogy a fejbőröm már lüktetni kezdett a bántalmazástól.

– Nyugodj le, csak még idegesebbé teszel – szólalt meg Colby, aki úgy nézett ki, mintha mindjárt hányni fog.

Felnyögtem, a hajam tövét tépkedve, és felé fordultam. – Tudtad? – sikerült kipréselnem a lüktető torkomból.

Istenem, visszatartottam a könnyeimet, és ettől