A nő felkelt, eltávolodva tőle, hogy felöltözzön. Törődés nélkül rángatta magára a ruháit, majd undorral pillantott le a testhezálló ruhára.

– Mehetünk – mondta.

– Karla, biztos vagy benne, hogy nem kell kórházba vinnem? – kérdezte Ken nyugtalanul. – Mennyire bántott?

A nő tekintete megtalálta az övét, és rezzenéstelenül bámult rá. – Közel sem annyira, mint te.

********

A hazaút csendes és feszült