– Channing? Te vagy az?

A gyomra görcsbe rándult. – Ki más lenne, Anya?

– Nem kell flegmának lenned.

– Bocsánat. – Lassan beszívta a levegőt. – Hogy vagy?

– Jól vagyok. És te?

– Remekül. Gyerünk. Térjünk a tárgyra. Az egyetlen jó dolog az anyja hívásaiban az volt, hogy nem húzta el őket üres fecsegéssel.

– Ennek örülök. Nos, azért hívtalak, mert érdekes híreket kaptam. – Szünet. – A barátnőd, Meli