Egy fiatal férfi vonult be peckesen, méregdrága öltönyt viselve, népes kísérettől övezve. Zsebre dugott kézzel, lusta tekintettel mérte végig a termet; sütött róla a magabiztosság és a kiváltságosok gőgje.

A nyomában loholó emberek buzgó talpnyalókként vigyorogtak rá.

Egyikük így szólt: – Kendall úr, erre parancsoljon, kérem. Igazán nagy megtiszteltetés számunkra, hogy részt vesz az évfordulónkon.