**Lola**

Egyenletes légzés hangjára ébredt. Nem a gépi fajtára – valódi, emberi, a kimerültségtől nehéz légzésre.

A bordái még mindig sajogtak, a bőre égett ott, ahol a géz szorosan fedte, de a feje tisztább volt. Kevesebb köd, több súly. Megfordult, lassan és óvatosan, és ott találta őt – Enzót, aki az ágya melletti fotelbe volt hajtogatva, hosszú lábai kényelmetlenül behajlítva, feje a karfának