**Enzo**

A lány zokogása ütésekként hatott a bordáin, kicsik és szaggatottak. Enzo végigsimított a gerincén, szája a feje búbjánál, és hagyta, hogy a biztos nyomás, amit megtanult kifejteni, elvégezze a munkát. Vérzett már érte. Embereket tört meg érte. Nem hagyhatta – nem fogja hagyni –, hogy a múltjából egy szellem épp most húzza ki a lába alól a világot.

– Sss, amore – lehelte a nedves hajba a