Ahogy a hatalmas füves mezőn a tömeg felé sétáltunk, hirtelen eszembe jutott valami. „Anya, kérdezhetek valamit?” – szólaltam meg, és ő megállt. Azrael is kérdően nézett rám.

„Persze. Mi az?” – válaszolta mosolyogva. Nagyot sóhajtottam, és anyámra néztem.

„Már olyan régóta gondolkodom ezen. Miért van az, hogy a többi nővérem csak akkor jött elő, amikor betöltöttem a tizennyolcat? Nem értem, miért.