Stella átkarolta Roger nyakát, és a fejét a vállára hajtotta. Sóhajtott, majd így szólt: – Yvonne-nál. Ma elkísértem vásárolni, és nála vacsoráztam.

Roger alig reagált Stella válaszára, és nem is lepődött meg különösebben.

Elvégre az egyetlen ember errefelé, aki elég közel állt Stellához ahhoz, hogy a barátjának nevezhesse, Yvonne volt.

Akkoriban, amikor Stella még munkát keresett, odáig ment, hog