Stella megdöbbent.

– Várj csak… Miért hívsz?

– Miért ne tenném? – felelte Weston, miközben intett a sofőrjének, hogy hajtson egyenesen előre, és hamarosan meg is pillantotta Stellát, aki egy kereszteződésnél várakozott. Olyan imádnivalónak és szelídnek tűnt, ahogy engedelmesen várta, hogy a lámpa zöldre váltson.

– Nem, csak azt hittem, hogy elfoglalt vagy a munkával…

Stella majdnem kimondta, hogy