AMICA

Deckard karjai kissé megfeszültek körülöttem, ahogy a nő gúnyosan elmosolyodott, épp csak annyira billentve meg a fejét, hogy a gyertyafény megcsillanjon a hajtűmön.

– Ó? Szóval te vagy az, akire vártunk? – tűnődött, karba tett kézzel.

Hangja sima volt, magabiztos, de volt benne valami, amitől a gyomrom görcsbe rándult.

– Freya vagyok – folytatta. – Az, aki életben tartotta a társadat.

Micso