Xylia még másnap sem értette, miért engedett ilyen könnyen Joshuának.

Abban az álomszerű ködben Xylia csak Joshua hihetetlenül jóképű arcát látta, és csak a bársonyosan sima hangját hallotta.

Mintha egy ördög bűvölt volna el – minden szó, ami elhagyta a száját, pontosan az volt, amit az ördög hallani akart.

Miközben Xylia a terveit rajzolta, nem tudta megállni, hogy a tegnap esti jelenet – a forró