Xylia ijedt sikolyt hallatott, talpra ugrott, és elhajította a babát. A kezei művérrel voltak bemocskolva, az arcszíne hamuszürke volt – bárki láthatta, hogy halálra rémült.

Lydia csak magában nevetett, nem törődve senki más reakciójával.

Úgy nézett ki, mint egy huncut gyerek, aki sikeresen elkövetett egy csínyt, szinte mámoros volt a büszkeségtől a saját műve láttán.

– Micsoda gyáva nyúl vagy! Mé