ZIA

– Nem... viselsz semmit... az ing alatt – sziszegte lassú, torokhangon, amitől lúdbőrözni kezdett a bőröm.

– Nem. És akkor mi van? – borzongtam meg, próbálva némi távolságot teremteni köztünk, de szánalmasan kudarcot vallottam.

– Ne mocorogj! – sziszegte a tarkómnál, lélegzete nehéz és egyenetlen volt.

Teljesen mozdulatlanná váltam. Megszorította a karját körülöttem, és levette a lábát az enyé