ZIA

Újra dobbantottam a lábammal, átkozva a szívemet, amiért az a tehetetlenségtől majd’ kiugrott a helyéről.

Az ördög vigyen el, Darius.

Mindig sikerült az idegeimre mennie. Elérte, hogy kételkedni kezdjek magamban.

Aztán ahelyett, hogy válaszokat adott volna, egyszerűen köddé vált.

Ott álltam, bámulva az üres teret, ahol pillanatokkal ezelőtt még ő állt, és éreztem, ahogy mindennek súlya rám zuh