ZIA

Alvó arcát figyeltem. Olyan békésnek tűnt, annyira nyugodtnak, amikor a karjaiban tartott.

A fürdő után megszárította a hajamat, és lassan lefektetett az ágyra. Azt hittem, elmegy, de nem tette.

Becssúszott mellém a takaró alá, és szorosan a testéhez húzott. Oly sokszor aludtunk már együtt korábban, de ez most valahogy más volt, szavakkal leírhatatlan módon.

Ritka béke vett körül minket. Azokb