Roman

Sawyernek saját csengőhangja van, így abban a pillanatban, hogy a telefonom csörögni kezdett, tudtam, hogy ő az. Nem állt szándékomban megijeszteni Samarát, de ha az ember csók közben kezd el morogni, nem igazán számíthat más reakcióra.

A tekintetemet Samarán tartom, szükségem van rá, hogy a jelenben tartson. Itt van. Életben van. Biztonságban van. A férfi soha nem találta meg őt sem.

– Sawy