Lucas Sophiára szegezte tekintetét – a nő még mindig ugyanúgy nézett ki, mint régen, mégis valami megváltozott benne.

Talán az, ahogyan régen nézett rá: gyengéd, lágy, szeretettel teli szemekkel.

Most azonban a tekintete puszta megvetés volt, mintha némán azt mondaná neki: „Kopj le.”

A gyengéd Sophiához képest, akit valaha ismert, ez a tüzes dac csak táplálta a vágyát, hogy engedelmességre bírja.