Rápillantott a mellette álló bajtársakra, miközben az elhunyt bajtársak arcai villantak át az elméjén. Csak ekkor jött rá, milyen ostoba és nevetséges volt. – Induljunk… – mondta, mielőtt azonnal elájult volna, mivel a szavak minden erejét felélték.

A néhány zsoldos megtartotta, majd elindultak, egyikük a hátán vitte.

Mozgásuk nem zavarta meg Veronica cselekedeteit, de az ő eszével hogyne értette