Pár nap telt el azóta, hogy nem látta a lányt, s ezalatt Veronica elveszítette a báját; világos arcbőre még szívbemarkóbban sápadt lett, míg gyönyörű, tiszta szemei olyanokká váltak, mint a poros gyöngy: tompává és színtelenné.

Craysonnak megszakadt a szíve, előrelépett, hogy megvigasztalja, de nem tudta megformálni a megfelelő szavakat a fejében.

– Jól van, neked is pihenned kellene. Én is elmegy