Már megint ezt csinálja. Úgy beszél velem, mintha egy rosszcsont gyerek lennék. Egy másik férfi előtt. Egy olyan férfi előtt, aki *nyilvánvalóan* egy plebejus.

És az a mosoly, az a mézesmázos mosoly, amit rám villant, arra késztet, hogy az ölembe fektessem, addig fenekeljem azt a gyönyörű seggét, amíg vörös nem lesz a tenyérnyomomtól, aztán addig basszam az említett segget, amíg a nevemet nem sikí