A bejárati ajtónál állok, kezem még mindig a kilincset szorítja, mintha ez lenne az egyetlen dolog, ami most egyenesben tart. A másodpercek elnyúlnak előttem, mindegyik súlyos és lehetetlenül hosszú. A levegő sűrű körülöttem, mintha minden oldalról rám nehezedne, és megfojtana annak a valóságnak a súlya, amelybe épp belecsöppentem.

Mike halad el mellettem elsőként. Eleinte nem szól semmit, de teki