Rhea hátradőlt a kanapén. A feje hasogatott.

Gyűlölte magát, amiért fiatalkorában olyan naiv és vak volt, és hogy azon a napon ilyen állapotba került. Amikor aznap meglátta Carter igazi arcát, attól egyenesen felfordult a gyomra.

Szédülve suttogta: "Elmegyek, George."

"Hazamész? Elvihetlek."

"Nem, nem haza. Nincs szükségem fuvarra."

Rhea beslisszolt egy bárba. Valaki, aki a nyomában járt, gyorsan