A drakonida egy keleti városban tartózkodott, egy hatalmas birtok falai között.

Edric megállt a kapu előtt, és kopogott.

Kop, kop, kop.

Nem sokkal később egy mogorva hang válaszolt bentről: – Ki az? Ki ébreszti fel az embereket ilyenkor? Elment az esze?

Edric udvarias és tisztelettudó hangnemet ütött meg; tudta jól, hogy egy 10. rangú harcostól kér szívességet. – Mester, a nevem Edric, én...

Mielő