Alaric visszakapta a gyógyszeres üveget, és sietve elviharzott, egyedül hagyva Marcust a kanapén, aki frusztrációjában a fogát csikorgatta.

"Az az alattomos róka. Gondoltam én, hogy egy rókaszellemben annyira sem bízhat az ember, amennyire el tudná hajítani!"

Marcus az orra alatt mormolta a sértést, miközben lepillantott a saját mellkasára, amely kemény és szilárd volt, akár a faragott kő. Megráng