Egy pillanat alatt minden tekintet Emelie-re szegeződött.

Egy cseppnyi melegség nélküli mosoly jelent meg az arcán.

– Baleset – mondta könnyedén.

A kifejezése azonban messze volt a nyugodttól. Olyan volt, mint egy tó befagyott partja télen, ahol a jég még a napfény alatt sem olvad meg.

Tekintetét a padlón heverő Daphne-ra szegezte, és mintha egy csipetnyi sötétvörös csillant volna meg a szemében.