Jade szemszöge:

A délutáni nap hosszú árnyékokat vetett az egyetemi pavilonra, ahogy átnyújtottam Emilynek a gondosan összehajtogatott papírlapokat. A szeme elkerekedett, mint egy kisgyereké karácsony reggelén.

– Ez az? Már meg is oldottad? – Emily kikapta a papírokat a kezemből, és őrült sietséggel hajtogatta szét őket. – Ilyen gyorsan? Úristen, Jade, te elképesztő vagy!

Figyeltem, ahogy átfutja