BLAKE

Az iroda felé tartok, és Axel megmozdul a fejemben. Ostoba vigyor ül az arcán, de ha jobban belegondolok, rajtam is, amikor ma reggel felébredtem.

Axel a szememen keresztül néz, és duzzog: – Hol a társ? Látni akarom.

Elvigyorodom. – Nem a mi hibánk, hogy aludtál, de szegénynek fájdalmat okoztál ma reggel.

Vigyorog. – Jól megkúrtam – mondja.

Felnevettem. – Igen, meg. Bár hagytál rajta néhány