"Musu, sajnálom, de most egy olyan oldalamat fogod látni, amit ritkán mutatok meg a falkatagoknak. Csak átlépek oda" – mutatok a szoba túlsó végére, próbálva a lehető legnyugodtabban hangzani. "Kérlek, ne ijedj meg. Mindjárt jövök."

Musu lassan bólint, mintha a józan eszemet kérdőjelezné meg. Nem hibáztatom. Én is ezt teszem. Átsétálok a szoba túlsó felébe, és háttal neki, megmarkolom a bőr kanapé