~Ava szemszöge~

A csend a mosdóban olyan sűrű volt, hogy fojtogatónak hatott, ahogy Isabella és én egymás szemébe néztünk. Csak akkor zökkentünk ki a kábultságunkból, amikor éles kopogás hallatszott az ajtón, és a helyzetünk valósága ránk zuhant.

Isabella sietve a szemetesbe dobta a kötést, arcán a puszta döbbenet ült, míg én a felsőmmel babráltam, próbálva visszanyerni a lélekjelenlétemet, miközb