~Ava szemszöge~

Gyerekkoromban csak egyszer képzeltem el az esküvőm napját, és az mindig egy tökéletes, precíz kép volt. Egy hatalmas teremben, ahol minden sarkot fehér drapéria borít. Semmi sem lehetett rossz helyen; a virágoknak hibátlannak kellett lenniük, és a bejáratnál egy nagy tükör állt, amit a szüleim helyeztek oda, hogy mindenki ellenőrizhesse, a legjobban néz ki, mielőtt belép a terembe