~Grayson szemszöge~

A telefonom berregése végül áttörte a koncentrációmat, kirángatva abból a magányból, amelybe oly görcsösen kapaszkodtam. A tekintetem a képernyőre villant, ahonnan Ava neve bámult vissza rám. Hosszút sóhajtottam, mielőtt kikapcsoltam volna a képernyőt anélkül, hogy felvettem volna.

Rickon, aki a szokásos önelégült vigyorral az arcán ült velem szemben, felvonta a szemöldökét. –