~Grayson szemszöge~

Az Isabellával folytatott telefonhívás volt az a pillanat, amikor minden felbomlott – a pillanat, amikor már nem tagadhattam azt, ami végig ott volt az orrom előtt.

A szavai a levegőben lógtak, súlyosan és elkerülhetetlenül, visszhangozva az elmémben, mint egy dal kísérteties refrénje:

„Lilian szerelmes beléd.”

Még most is éreztem a szavak súlyát a mellkasomon, fojtogatóan, még