~Ava szemszöge~

Bámultam Isabellára, várva, hogy bevallja, csak viccelt, de a vigyor az arcán csak nőtt, szemei ragyogtak az izgalomtól.

Eliza felsóhajtott mellettem, karba tett kézzel. – Rendben, halljuk. Mit értesz azon, hogy börtönbe megyünk?

Isabella összecsapta a tenyerét. – Nyilván nem igazi börtönbe. De csinálunk valamit, ami kicsit vakmerő, kicsit szórakoztató. Valamit, amitől megdobban a