Jadie zavarában a szája szélét rágta. Megfordult, és meglátta Madelynt a hátsó ülésen. Fojtott hangon azt mondta: "Sajnálom, Madelyn. Megnéztem a mai órarendedet, és azt hittem, hogy esti óráid lesznek, úgyhogy én..."

Madelynnek most egyáltalán nem volt kedve ezzel foglalkozni. Ahhoz sem volt kedve, hogy Jadie arcát nézze. A megfázás miatt kissé szédült. Lehunyt szemmel szólalt meg: "Semmi baj, az