Silas szemszöge

A hangja belém hasít, mielőtt megtalálnám a szavakat.

Freya ott áll, arany szemei – Viharfátyol-szülötte, a Thorne-vér öröksége – nem a padlón heverő dokumentumokra szegeződnek, hanem rám. Az arcomra, a megcsukló lélegzetemre, a bőrömből kifutó vérre.

– Mi a baj veled? – kérdezi, közelebb lépve; az aggodalom felülmúlja a gyanakvást. – Sápadtnak tűnsz. Rosszul vagy?

Az irónia éget.