Silas szemszöge

Az idő vánszorgott. Ebben az üveg-acél toronyban minden másodperc úgy nyúlt, mint a melasz. A padlótól a mennyezetig érő ablakokon keresztül figyeltem, ahogy a nap egyre feljebb kúszik a zenitje felé, fénye meleg és árnyékos sávokra hasítva a szobát.

Wren visszatért, a léptei kimértek és óvatosak voltak. – Elnézést kérek, Silas Alfa – mondta szinte tétovázva. – Freya még mindig itt