Manuela szemszöge

Egy csókot éreztem a tarkómon, amelyet több másik követett egészen a fülemig, és a világ legszebb hangja suttogott a fülembe.

– Jó reggelt, gyönyörű kicsilányom! Ideje felébredni – suttogta Flavian, miközben a keze fel-alá simogatta a meztelen hátamat.

Kinyitottam a szemem, hunyorogva a fényességtől. A nap olyan gyorsan felkelt, hogy a kevés alvás túl kevésnek bizonyult. De ez az