Manuela szemszöge

PH-val az oldalamon jöttem el a főiskoláról - egyetlen pillanatra sem hagyott magamra. Amikor kiértünk, Flavian már kint várt rám az autója mellett.

– Szia, kicsim! Hiányoztál. – magához húzott egy ölelésre. – Jó estét, Peter Hank.

– Jó estét, nyomozó. – válaszolta PH kissé feszélyezetten.

– Ember, hívj csak Flaviannek. Sajnálom a múltkori napot, de azt hiszem, megérted az okát.