Flavian nézőpontja

A műszakom a rendőrségen végre a végéhez közeledett. Az elmúlt két hét kimerítő volt, mivel arra készültem, hogy kiveszek néhány nap szabadságot, hogy elutazzam a kicsimmel, így néhány dolgot gyorsan elintéztem, másokat pedig átadtam Bonfimnak. És pont ő volt az, aki besétált az irodámba.

– Hogy van az év vőlegénye? – ült le velem szemben Bonfim.

– Hmm! El se kezdd, nyomozó! Ha