**ANASTACIA**

Paul mellett ülve, ahogy elhagyunk egy Fauntleroy nevű várost, megengedem magamnak, hogy végre ellazuljak. Két év után először *érzem* magam igazán szabadnak. Draco sehol sincs a láthatáron. Csak kilométernyi út és fák előttünk, és mögöttünk *semmi* más, csak a puszta tér. Egyáltalán nem érzem a kopókat. Bár nem vagyok benne biztos, hogy amúgy is érezném-e most, hogy megtaláltam Paul