**LIEF**

A fejem olyan gyorsan fordul oldalra, hogy eleinte fel sem fogom, hogy Callie térdre ereszkedik. Ami *viszont* rögzül bennem, az a szívbemarkoló szépség, aki jelenleg visszanéz rám a viharon keresztül. Egy hajszállal hátrébb állva az üvegtől, mint korábban, a kezét a szájára szorítva; a jádezöld gömbök párja, amik valahogy utat találtak, hogy átragyogjanak az eső áztatta éjszaka feketeség