**KODA**

Mire visszaérek a környékünkre, már majdnem hajnali négy van, és a köd még mindig takaróként ül a városon. Mint egy vastag fehér boa, úgy tekeredik a negyed köré, a háztetőkön kívül mindent elrejtve a szem elől. Ezért különösen óvatos vagyok, amikor a tornác felé osonok, amiről *tudom*, hogy a sajátom, és közeledve minden körülöttem lévő hangra hegyezem a fülem.

A köd elég sűrű ahhoz, hog