Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
LIEF
– K-kicsim – dadogom kábultan, miközben az agyam próbálja utolérni, milyen kibaszott irányt vett ez az este. – Muszáj…
– *Nekünk?* Muszáj *kefélnünk*. És *neked? Neked* muszáj – be – fognod – a – pofád – csattan fel, a nyelve végiglapoz a torkomon, miközben nyög és szívja a bőrömet. – Engedd meg ezt nekem – lihegi. – Engedj magadhoz. Nem hittem, hogy lesz rá esélyem. Nem hittem, hogy valaha i