Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

– Angel, édesem. Túl közel vagy ehhez. Nem gondolod ezt komolyan. – Felkapom a fejem anyámra, ő pedig állja a tekintetemet, egyikünk sem hátrál meg. De végül én teszem meg, unalomból.

– Komolyan gondolom, anya. Túl sok fájdalmat okoztak nekem. Így vagy úgy, elkapom a Viperákat, és ha kegyes hangulatban leszek, akkor talán úgy döntök, hogy életben hagyom a Sötétség Hercegeit, vagy talán nem. Ez az