Keményen visszacsókolom, ráharapva az alsó ajkára, ahogy beszívom a számba. Kihúzza belőlem, én pedig felmorgok.

„Fordulj meg, kicsim.” Nem kell kétszer mondania. Megfordulok, a falnak támasztom a kezem, és hátratolok, ahogy hátulról belém hatol. Felnyög, keze a csípőmre kerül, miközben belém döngöl.

„Imádom nézni, ahogy a farkam eltűnik abban a szűk, édes punciban. Kihez tartozol, Angel? Mondd ki