Végül egy zárt lakóparkhoz érünk. A kapuk csukva vannak. Antonio beleszól a kaputelefonba, és a szárnyak lassan kinyílnak. Mindannyian behajtunk, és egy hosszú úton haladunk felfelé, házak mellett elhaladva, amíg el nem érünk egy kúriához a dombtetőn, ami leginkább egy szállodára hasonlít. Antonio leparkolja a terepjárót, és mi is megállunk, ahol tudunk. Amikor kinyílnak az ajtók, Alessa lép ki.

–